2009. december 30., szerda

Karácsony...

Na, és ha meg is kellett küzdeni, hogy eljöjjön végre az az idő, amikor már nem a hajtás, hanem a nyugalom a jellemzőbb, végre itt a karácsony.
"My first christmas"

A munkát nem sikerült olyan szabályosan elhajítani, ahogyan szerettem volna, de szerencsére nem nevetséges bevétlek miatt kellett még rohangálni 24-én. Utána viszont megfogtam a gyermekeimet, és elzarándokoltunk a BubuDédihez, akinél játszás és kajálás után átcsámpáztunk az Árkád moziba megtekinteni a Béka és a Herceg vagy valami hasonló című új Disney alkotást.

Nem tudom miért kell minden ártatlan filmbe beletenni az ijesztőre rajzolt és rémálomszerű gonoszt, hiszen a világrekorder Szilaj és hasonló mesefilmeken ezek nélkül is sikerül maradandót alkotni. No ennek ellenére jól szórakoztak a gyerekek, és nem aludtak el nagyon hazafelé sem, ahol az angyalok már sokat segítettek anyunak, hogy közös erővel bevigyék a fát, és ünnepi hangulatot teremtsenek.

Sajnos nekem nem volt elég ez a pár óra a totális pörgésből a karácsonyi hangulat felvételére, de ennek ellenére öröm volt látni a gyermekek csodálkozását és boldogságát.
Kicsit énekeltünk, csillagszóróztunk, bontogattunk, és sok rég vágyott cuccot nyertünk Jézuskától. Ezúton is köszönet néki, hogy ilyen kedvesen áll hozzánk. :-)
Később aztán kiderült, hogy nem csak nálunk állomásozott a názáreti, hanem minden további csapdába is beleesett, és a nagymamáknál is hagyott újabb felfedezhető ajándékokat. Marci rettenetesen élvezi a távirányítós autóját, mellyel néha én is hagyom játszani, és még egy villanymotort is kapott, amit első nap kimerítésig hajtott. Nagyon örült mindenfélének, össze puszilt minket is, és egyszer csak oda ment az ablakhoz, felnézett az égre, és azt mondta: Köszönöm Jézuska !!!
Második napon már én is tudtam örülni, első nap inkább csak aludtam a fa tövében. Amióta viszont megkaptam az iPhone-omat, így nézek ki abban az esetben, ha meghallom, hogy engem szólítanak...
Miután végigszüreteltük a karácsonykor termő fákról a gyümölcsöket, mindenki mindenkinél zabált egyet, hogy legyen miért koplalni a következő napokban.
Aztán sorra vettük újra és újra a szerzeményeket, de szerintem még hetek fognak eltelni, mire minden megkapja a minimális neki járó figyelmet.
Bálint ugyan nem kapott nagyon sok játékot, csak rágókát meg más babás dolgokat, de azért érződött, hogy meg van elégedve az ünnep szervezésével.
Coool !!!



2009. december 16., szerda

Mikulás...

A gyerekek már nagyon várták a Mikulást. Persze lehet, hogy csak unták, hogy már egy fél éve minden rosszalkodásra a Mikulás volt a fenyegetés, aki talán csak virgácsot hoz. :-D



Még Eszterházára (Fertőd) is lementünk, mert tudtuk, hogy a herceg úr lesz a mikulás. Nem bántuk meg, különleges volt, bár az utóbbi időben nem voltam ilyen mérges már rég. (Beállítottam a fényképezőmet a tökéletes fényképre, s mikor befutott a naplementében a hintó, és leszállt a kastély előtt a gyerekek közé a Mikulás, és a tökéletes fotó érdekében lenyomtam a gombot, akkor derült ki, hogy a memória kártyák a parkolóban maradtak. Húúú, de ideges voltam.)

2009. december 13., vasárnap

Esküvő...

Na, végre megigazgattam a képeket a tesómék esküvőjéről.
Álljon itt pár képecske a hangulat kedvéért.







2009. december 1., kedd

Narancs hóember...

Készülgetünk a Karácsonyra, és a gyerekekkel narancs hóembereket gyúrtunk.