2010. december 11., szombat

A Mikulás mindenfelé jár...

A gyerekek már nagyon várták, hogy találkozhassanak a Mikulással. Vártunk, és vissza számoltunk minden este lefekvéskor, hogy mennyit kell még aludni. Aztán eljött az indulás, és csak úgy száguldottunk Eszterháza felé, ahol a Herceg Úr az ügyeletes Miki.

Nagyon hideg volt, és szenvedett a gyerek sereg, akik mind arra vártak, hogy megérkezzen a száncsengős, szarvasos repülő jármű.

Két felnőtt egyszerre csak két gyereket tud szórakoztatni, nekünk meg három van, szóval a vetésforgó folyamatosan pörgött, amíg el nem jött a pillanat, és meg nem láttuk a lovashintón a nagy szakállút.

Édua szívesen csúszkált a jégen, és kedvelt táncmozdulatait gyakorolta. Marci és Bálint inkább a mi társaságunkra vágyott.

A Mikulás -érkezése után- körbe parolázta a tiszteletére összegyűlt gyerekeket és felnőtteket, majd konvojként követtük őt egy melegebb helyszínre, ahol a mikulás ünnepséget tartották. Zeneszó, tánc, verselés és a gyerekek áhítata kísérte az ünnepséget, majd kiosztotta a Mikulás az ajándékokat. A mi gyermekeink még személyre szóló dicséretet és intelmeket kaptak.

Később aztán átmentünk a hercegi lakosztályba, ahol számos finomságot kóstolhattak a gyermekeink, és Marciból sugárzott a boldogság, mikor a testvérei csoki mikulásait is mind megkapta (Édua nem édesszájú, Bálint még nem döntött). Már jól besötétedett, mikor végre hazafelé vettük az irányt.

Másnap reggel aztán hozzánk is megérkezett a Mikulás. A gyerekek már hajnalban felébredtek a kíváncsiságtól hajtva. Úgy tűnik jó gyerekek voltak, mert virgács nem jutott.
Rövidesen viszont autóra kaptunk, és mentünk is Gryllus bácsi Nótás Mikulás c. előadására, ahol ismerős dallamokra énekeltünk közösen.

Sikerült időben érkezni, és így az első sorból élvezhettük a dalokat. Öröm volt látni, hogyan kacagnak a gyerekek a cselló által életre keltett állatok hangján, vagy énekelnek együtt Vilmos bácsival.

Az előadás után hazamentünk, hogy a családdal együtt tegyük próbára Páty bowling pályáját, mely éttermében előtte kipróbáltuk a ház specialitását, és sok más finomságot. Mindennek apropója nem csupán a Mikulás, de nagymama és Ábel születésnapja is volt.

A dupla bowling pályán szerencsére nem volt senki, így kipróbálhatták a srácok a számukra is új sportot. Ugyanúgy új volt ez pár családtagnak is, de mindenki jó ötletnek tartotta, és végül valóban nagyon jól éreztük magunkat.

Bálint még nem bírta el a golyót, de olyan vehemensen drukkolt, hogy egy képet sem tudtam róla bemozdulás mentesen fotózni a gyér fényben.

Marci és Édua egyedül gurítottak, és többször is nagy sikerrel lendítettek, bár tarolni csak a nagyobb lányoknak sikerült.

Így tért véget a színes programokkal tarkított hétvége... gondolhatnánk de a Mikulás munkáját újra és újra megtaláltuk még amerre jártunk.

2010. december 5., vasárnap

Elkaptuk 2010 utolsó melegebb napsugarait....

Kevés képen van rajta mindenki. Vadászni kell a helyzetet, és megörökíteni még nehezebb. Most jó volt a fény, és sikerült elkapni pár jó pillanatot. Külön örültem, hogy az is látszik, hogy ezeknek a gyerekeknek apjuk is van. :-)

Báint kedves jelenség, jól mutat minden képen.


A többieket már jutalom falatok ígéretével kellett össze hozni a képre, és nem volt egyszerű a kívánt figyelem és érzelem beállítása sem. Mégis úgy érzem, hogy ez a kép az utóbbi idők egyik legjobbja.


Köszönöm a képeket a fotósnak: Orsimnak

Kreatív hétköznapok a gyerekekkel...

Orsiban azt szeretem nagyon, hogy alkalomhoz illően felöltözteti az otthonunkat az éppen aktuális eseményeknek megfelelően, és nem csak felöltözteti, de úgy is viselkedünk, és a gyermekeinket is megtanítja a hagyományok szépségére, érdekeseket csinálunk, éneklünk, alkotunk, és ezzel megtölti szépséggel és értékkel az életünket, illetve valós otthonná teszi a házunkat, és számomra öröm a hazatérés.

Bishop keresztaputól Éduáék összerakható fajátékokat kaptak, amiket szépen kifestettünk együtt.

Marcika nagy műgonddal színezi ezt a bocit. Ritka pillanat, amikor ez a szőke herceg ilyen száz százalékosan összpontosít.

Bálint is figyel, és hamarosan belőle is nagy festő lesz :-)

Édua minden szombaton elmondja, hogy szívesen jönne velem a műhelybe velem dolgozni, mert ő is ékszerész szeretne lenni. Amikor otthon leülök tervezni, akkor ő is jön, és órányit tervezünk együtt.

Végre összejött egy olyan alkalom, amikor eljöhetett velem, és nagy örömmel próbálgatta az ezüst és viasz gyűrűk formázásának alapvető lépéseit.

Azt hiszem nem sikerült elvenni a kedvét ettől a munkától. Ennek azért örülök, mert jó lenne, ha a gyerekek folytatnák amit mi elkezdünk, de rájuk van bízva.

Most, hogy eljött a tél, és közelítenek az ünnepek, egyik napról a másikra ünnepélyessé vált az otthonom. Kis fenyő füzér a lépcső korláton, kerámia manók, koszorú az ajtón, fények az ablak kereteken, gyertyák és díszfények mindenhol. Hangolódunk, és ennek az ünnepvárásnak része a közös készülődés.

Advent első vasárnapjára összeállítottuk a négy gyertyás díszeket, feldíszítgettük azokat is ünnepibbre, és egyénibbre.


Aztán mindenféle színkompozíciós és egyéb anyai koncepciók szerint elkészítettünk egy adventi koszorút is, melyen azóta a második gyertya is lángra lobbant az asztal közepén. Rövidesen itt újabb eseményekről tudok beszámolni majd. :-)

Dani szülinap, családi körben...

Persze egy szülinap nem egy egységből áll, munkahelyi ünneplés: kollégák, majd a szűk család, barátok, egyik nagyszülők, másik nagyszülők... a végére bereked az ember a sok énekléstől. De szeretem !

Örültem, hogy Bubu dédi is eljött, nehéz őt kirobbantani a kis zuglói odújából. Sőt, a Londonban szolgálatot teljesítő bátyám és Brazíliából felénk tévedt felesége is eljöttek. De ami ennél is nagyobb szó, hogy a tesóm gyermekeinek sem jött valami gyors betegség közbe az utolsó pillanatban, és eljöhettek ők is.

Édua szívesen színez, Bubut pedig nagyon érdekelte az eredmény.

Hónapokig voltak szobatársak a lányok, így jó barátnők lettek.

János papa mostanában minden eseményre különleges tortát konstruál. Most egy citromossal lepett meg bennünket.


Levi profi helikoptert kapott Londonból, amit leesett állal figyelt a család. Nehéz volt lefotózni, hogy mindenki rajongással és félelemmel veszi körül a kis ventilátort, de később a többiek is kipróbálhatták egy kicsit.

Marcinak nagyon tetszett, hogy János papa ilyen szépen tud furulyázni. Édua azóta sokat gyakorol.

HULLÁÁÁÁMM !!!

A Toy Story sztárjai új kalandokba keveredtek.


Ezen a képen sokat dolgoztam, hogy mindenkiről előnyös legyen. Ugyan nem egy stúdió tisztaságú kép, de legalább ott van az összes gyerek.

Dani szülinap, októberből (kis késéssel)

Régen sikerült már bulit/találkozót/sütögetést/stb. összehozni nálunk, mostanában sok volt az építkezés meg minden, így örömmel vártam a barátokat, és ennek alkalmát egy saját születésnapi bulira fogtam. Ezért tettem ide egy képet a képemről :-D

Itt próbálkozunk meggyújtani a korábban elhasznált szénből megmaradt hamut :-) Vidám volt.

Olyan sok kaját hoztak a kedves barátok, hogy máig azt esszük. Akkor viszont nem nagyon fért az asztalokra. Szerencsére a gyerek sereg nem akarta lebontani, hanem a kék teremben (gyerekszoba) tolongtak.

Csak a legapróbbak buliztak velünk.

Persze az osztásnál kidugták a fejüket, és mindenki mindenből evett, vagy legalábbis megpróbálta.

Eeeezz guszta volt... még a tálat is megtartottuk :-)

Az apróságok nem jelentettek akadályt, már a legtöbben hozzászoktunk a jelenséghez. Ez egy béta verziós életforma, s ennek ez az egyik első komolyabb bulija. :-)

Apukák a fiúkkal, anyukák a lányokkal, és ha nem jutott, akkor ahogyan sikerült :-)

Köszönöm, hogy eljöttetek, és hogy ennyi kaját hoztatok ebben a válságtól sújtott időszakban.

2010. november 5., péntek

Ovi dizsi...

A tavalyi sikeres ovis diszkó vonalán mozogva idén ismét megrendezte Ági és Szilárd (5 gyerekes szülők) azt a szülinapi bulit, melyen nagy csapat apróság mozdult a ritmusra.

Az iskolás korú ünnepelt: Réka (középen), barátnőivel együtt, közös koreográfia alapján denszeltek a színpadon a csodálkozó ovisok előtt.

Az eseményhez a hardware egy részét mi biztosítottuk. Pl. a tükörgömböt...

... és a füstgépet, ami elég jól meghatározta a buli hangulatot.

Persze volt torta, szenya, sütik, üccsi, és minden, amiért bomlik a nép. :-)

Sok volt a tánc és a szaladgálás, jól elfáradt mindenki.

A közös kép után mindenki hazatért lassan, még Bálint is. :-)

Anna Lea keresztelője

Potyognak a gyerekek ebben a családban. Főleg lányok vannak a Péterfy vonalon, főleg fiúk a Ráskin. Ráski Mamunak már 10 dédunokája lesz lassan, és ez még csak a kezdet, mert többen még meg sem kezdték a család alapítást.

Október 10-én volt Gabi és Áron legkisebb lányának: Anna Leának a keresztelője.

Először szépen sorban leültek a gyerekek a lépcsőzetes oldalsó padokra.

Aztán elkezdődött a keresztelő, és a gyerekek fegyelmezetten figyeltek, énekeltek, és csendesen beszélgettek.

A lelkész sorba állítja a keresztelőre várakozókat...

És akkor...

A kis pogány, igazi kereszténnyé válik. Kicsit meg is siratta megboldogult énjét.

Utána az Isten Tisztelet alatt a gyerekek elvonultak. Ki a játszó szobába, ki a természetbe.

A buli a családi házban folytatódott.

Mindenki átadta magát a szórakozásnak (csak az anyák robotoltak).

A család aztán felköszöntette Anna Leát, és ajándékokkal halmozták el.

Az ajándékokat aztán minden gyerek letesztelte.

A közös ebéd után történet mesélésekkel telt az idő.

Kellemes és színe nap volt, sok gyerek zsivajjal, finomsággal, csevejjel.