Ahogyan minden évben, idén is elmentünk családilag Bogácsra, a termál fürdőbe egy hosszú hétvégére.
Az egész hétvégére rossz időt mondtak, de szerencsére a meteorológia hű volt önmagához, és nem igazán jött be a téma. Így az első napon szikrázó napsütésben tudtunk játszani.
Még soha nem sikerült korábban kipróbálni ezt a félköríves gurítható fedelű medencét, melyben most órákat töltöttünk együtt.
Csoda jó volt. A víz nem volt sem hideg, sem meleg, s a nap a medence levegőjét is felmelegítette. Ez másnap, az esős időben is nagyon kellemes környezetet biztosított.
Labdáztunk, fogócskáztunk, ölelgettük gyermekeink kis puha testét, és persze Bálint volt a központban.
De mindenki jól érezte magát. Ezen a napon többnyire nem is voltak rajtunk kívül ebben a medencében.
Bálint szabadnak érezte magát, de Édua volt az, aki a leginkább elvolt, ebihalként úszott hol búvár felszerelésben a víz alatt, hol a víz felett, hol labdázott, hol ugrált, nem tudott unatkozni.
Jó volt a kis lazítás, de eltelt a nap, és másnap már esett. Sebaj, a medence így is védett teret adott a szórakozásnak, és voltunk Egerben is, egy mozira. Az is meglepően jó film volt.