Minden évben jó lenne szülinapi party-t tartani, és a barátaimmal összetalálkozni, csak egy a baj, hogy nem tartom számon, és nem jut eszembe, hogy szervezni kellene.
Most nem maradt ki, csak átcsúszott október 23-ra, ahol egy hosszú hétvége alakult ki. Elhívtunk néhány jó barátot. Bishopot Csillával, Andrist Mogyisszal.
A hangulat hamarosan a tetejére is hágott, mikor a kicsik rájöttek, hogy Andris nagy mókamester.
Először csak játékos bunyó lett belőle, majd tömegverekedéssé fajult. :-D
Andris fáradhatatlanul verte vissza a gyerekek hullámokban megújuló támadásait, és hatalmas kacagásba fulladt a föld harc.
Közben elkészült a kürtős kalács és mindenki jól belakott a még forró, friss süteményből.
Amikor kissé lenyugodtak végre a kedélyek, akkor megnéztük együtt a LEGO kialakulásának történetéről szóló rajzfilmet.
Nagyon jó hangulatú, mulatós este volt, örültem, hogy eljöttek a barátaink, még ha csak olyan kevesen is a meghívottak közül.
Másnap nagyon szép napos idő fogadott, és az iskolai Halloween tök faragó versenyre készülvén, elkezdtünk tököt faragni.
Eddig a lépcsőig mindig eljutunk, de befejezni még egyszer sem sikerült. :-)
Aztán a szép napos időben elindultunk egy kis kirándulásra Páty határában.
A szikrázó kék égen szép mintába rendeződött a ChemTrailek sora, és alant fürdőztünk a finom napsütésben.
A fenyves mellett felkapaszkodtunk a meredek hegyoldalon, majd a másik oldalán leereszkedtünk.
Közben igyekeztünk megvizsgálni, és beazonosítani mindenféle mezei virágot, bogyót.
A kirándulás végén betértünk a Páty határában lévő Fenyves Csárdába ebédelni.
Az udvarában a gyerekeknek épített kis házikóban bandáztak a gyerekek amíg meg nem jött az ebéd.
Este felé befutottak a szüleim, és az unokaöcsém, és felköszöntöttünk minket (mivel Orsinak is akkor van a névnapja).
János papa ilyenkor megcsillogtatva torta sütő tudományát mindig különleges finomságokkal készül.
Én pedig fotós könyveket és hasonló képekkel megtömött különleges kiadványokat szoktam kapni.
Az ünneplés most sem telhetett el éneklés, gitározás nélkül.
Másnap is szép idő volt, és egy kis geocaching mellett döntöttünk.
Elmentünk Solymárra a várhoz, és a koordináták szerint beazonosítottuk az elrejtett geoláda helyét.
Közben összefutottunk osztálytársakkal is, és így közös erővel kutattunk a láda rejtekhelye után.
A toronyban nem volt gps jel, így a vizuális felderítés maradt az egyetlen eszközünk.
A sok szem többet lát, de még sem volt könnyű a dolgunk. Persze aztán csak meglett a láda, mely mágnessel volt a lépcső fal felőli oldalára cuppantva.
Mindenki aláírta a benne levő füzetkét, cserélődtek a relikviák, és újra elrejtettük a dobozt.
Miután körbe néztük a várat, elindultunk visszafelé, hogy félúton még útba ejthessünk egy cukormentes cukrászdát.
Nagyon színes és kellemes hétvége volt. Igazán Boldog Szülinapom sikerült.
