Rokonaink egy nagyon kedves szállót nyitottak Apátistvánfalván, az Őrségben.
A család részletekben szállingózik oda, hogy átélhesse az őrség szépségeit, és a nyugalom és kényeztetés kombinációját.
Orsikám a szülinapomon azzal lepett meg, hogy elintézte, hogy a nagyszülők vigyáztak a gyerekekre, és mi kettesben mehettünk pihenni.
Mivel nagyon szeretünk kirándulni, nem hagytuk ki a közeli tanösvények és tájak bebarangolását.
Végig ballagtunk a Szlovén határon, és megmásztunk magas leseket.
Vizsgálgattuk a gombákat, a mohát, a lehullott lombot, csendben, nyugiban, kapkodás nélkül.
Persze nekem minden ilyen alkalom egyben lehetőség a fotózásra is, így ennek is hagytunk teret.
A csúszós, nedves talajon nem volt könnyű magas sarkú cipőbe öltözni, de a kedvesem a kedvemért megoldotta, és meg is érte szerintem.
Aztán jó sok séta után, alaposan megéhezve és kissé átfázva, vissza értünk a szállóba.
A szülinap kapcsán finomságokkal halmozott el bennünket Ádám és Kinga, de a konyha egyébként is különlegességekben bővelkedik.
Aztán kipróbáltunk pár kényeztetést is. Mivel rajtunk kívül alig voltak, nem kellett sorban állni.
És nem kellett másokkal osztozni sem. Élveztük az éjszakai fürdőzést a hűvös időben.
Másnap még kattintottunk pár képet, majd haza indultunk. A pihenés egészen kimosott bennünket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése