2013. szeptember 20., péntek

Karácsony reloaded...

25-én általában elvándorolunk Bubu dédihez, ahol összetalálkozhatunk az unokatesókkal, illetve a Londonba sátrazott testvéremmel, s a család másik felével.
 
Bubu már nem olyan friss mint pár éve, így ma már nem ő állítja és díszíti a fát, és nem ő főz, de még mindig az ő bunkere a közösségi szpot.
A gyerekeket ilyenkor igen nehéz visszatartani, de mikor eldördül a start pisztoly, felszáll a por, és amíg el nem oszlik, csak sejtjük, hogy mi történhet a küzdő téren. :-)
 Bálint büszkén feszített a kabrióban, és ki sem lehetett belőle parancsolni, még feszítővassal sem. Tudom, próbáltuk ;-)
A lányoknál tapasztalt siker kapcsán Levente is kapott egy gitárt, és kis közös pengetéssel múlattuk az időt az első csöndesebb periódusban.
 Már hónapok óta megvolt ez a fotocellás, lebegő ventillátor - játék, amit végre elő lehetett rántani a csomagoló papírok rejtelmeiből. Nagyon élvezték, megérte.
 A fejedelmi, illetve karácsonyi ebédet János Papa, Sugi Mama, és Orsi Anyu fakanalának köszönhettük.
 Az ebédet egy Monster High - Kocka nadrág szakította meg, aki ijedt tekintettel támadta meg a gyanútlan turistákat.
 Angliából Léni és Gi-Gáá az ott szokványos pukkanós tépős szaloncukrokkal lepte meg a népet. Vezényszóra előkerültek a játékok és koronák, és mindenki többször is próbálkozhatott.
 Lassan a felnőttek is hozzáfértek a meglepetéseikhez, utána pedig hosszan nézegettük a gyerekek örömét.
Lassan beesteledett, és a fáradtság megrohant mindenkit, de a nagy hajtás után a hirtelen felszabadultság rám is bunkóval mérte a homokember álmos porát.
 Kisfiam hazáig még csak-csak kibírta ébren, de otthon első dolga volt nyugovóra térni. Persze csakis a kisautójában.

Nincsenek megjegyzések: