Reménykedve a jóidőben, meglátogattuk Ausztria ezen távoli táját.
Hallstadt és Strobl környékéről sok jót hallani.
Bár akik ilyeneket mesélnek, azok biztosan nem szakadó, véget nem érő esőben jártak itt.
Szerencsére, rövid szakaszokra a hegyek felett oszladoztak a felhők.
De színek és fények nem nagyon bújtak elő.
A vidék vad szépsége azért így is nagyon tetszett.
A legjobb mégiscsak az volt, hogy együtt voltunk.
Közös kalandokat találtunk, és közös élményeket éltünk át.
Hopp, egy potyaleső fotós...
És ha már esik, akkor hátha a sziklák tövében nem annyira.
És legalább kevesen jártak erre.
A vadul dübörgő vízfolyásban süketen kiabáltunk egymásnak.
De így is élveztük a túrát.
Kár, hogy csak pár napra mentünk.
De így is maradandó emlék lett belőle.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése