2016. május 25., szerda

2015 március 15, libegőzés...

Volt már olyan, hogy márciusban szikrázó napsütés és meleg várt ránk, de ebben az évben ismét télies idő köszöntött ránk.
 Ok, mázlink volt, mert a történelmi természeti katasztrófán már túl voltunk, ahol az ónos eső a fák megfagyása előtt dermedt nagy tömegbe az erdőre, és szaggatta le, rombolta szét a növény világot a János hegyen (is).
 Mostanra már be lehetett lépni a területre, és elhatároztuk, hogy libegőzünk egyet a szabad napunkon Bishoppal, Csillával és Leventével.
 Keresztapa együtt utazott a keresztlányával, és mi is elosztottuk a gyerekeket, hogy mindenki párban utazhasson.
 Nem volt hívogató az időjárás, és ezért tömeget sem kellett oszlatni. Jó volt megmelegedni pár fűtött helyiségben is.
 Viszont ítélet idő sem volt. A gyerekek örömmel szaladgáltak fel és le, élvezték a helyzetet.
 Megmásztuk a kilátót, és messzire kémleltünk a ködben.
 A kilátó rejtett zugai sok rejtek helyet biztosítottak, és lehetett kalandozni a csavarodó lépcsősorok két irányú vonalán, illetve az átjárókban és a rácsos ajtók mögött.
 A kalandos libegőzést minden apróság nagyon élvezte, de még jobban esett aztán leülni egy vendéglőben.
 A lefagyott testrészek regenerálása mellett a belső felmelegítése is jól esett.
 Később felmentünk még Gáborékhoz (alias Bishop), hogy megtekintsük a karácsonyi változásokat és ajándékokat,
és zártuk a kalandot Csilla remekbe szabott alkotásának elfogyasztásával.

Nincsenek megjegyzések: