János papa, és Sugi mama már egy ideje igencsak iparkodik eljönni, és hódolatukat tenni a legfiatalabb trónkövetelő előtt nevének napjának fényességes ünnepsége okán, de csak nem vitte rá őket a sors, mert minduntalan más jellegű tevékenységek szakították ketté ebbéli szervezkedéseiket.
A kis herceg sűrű és bozontos szemöldökének ráncolásával sokak torkára fagyasztotta már a reggeli kakajót, és tekintetének rezzenéstelen rettenete messzi földön rettegett vala. Emígyen nem hívhatták ki a sorsot jelentékeny időn keresztül, és félve az tekintetes úr haragjától, finomságokkal, és ajándékokkal elhalmozván próbálták lekenyerezni, hogy csituljon zord hangulata.
A Nagy(ságos) Bálint (alias: Döbrögi) uraság szemében ugyan nem látszott kegy, de elfogadta a néki felkínált műanyag (nyitható ajtós és tetős) /made in china/ buszt, és ebben hosszadalmasan kedvét lelte. Még a kastélyban tiszteletére tartott lakomáról is lemondott ezen huncutság kapcsán, s így fivérének és nővérének ajánlotta saját járandóságát is, akik közül főleg a fürge harcos hírében álló Márton herceg volt, aki jelentékeny mennyiségeket falt be, hogy biztosítsa harci kedvét és állóképességét a haza védelmének szükségén. (Nem csoda, hiszen a tejszínes eper gyümölcsös csoda -melyet János papa készített- még tavasszal vagy nyáron is különleges finomságnak számított volna, nem így tél vége felé).
Édua hercegné, és Sugi mama, hosszan tanulták a penna használatának bonyolult művészetét, és pihenő időkben lazításként csodás tavaszi táj pingálásával múlatták az időt.Ugyan a fények különösképpen gyengék ezen a felvételen, de itt a hű bizonyíték rá, hogy Bálint herceg fogadta, és értékelte az ajándék buszt.
Az alattvalók megtarthatták fejeiket. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése