Most, hogy Bálint már tud bringázni, jó ötletnek tűnt elmenni gyermek-napozni a Városligetbe.
Mi Éduával görkoriztunk, a többiek két keréken fedezték fel a parkot.
Meglátogattuk a Közlekedési Múzeum melletti kresz pályát,
ami már az én gyerekkoromban is izgalmas hely volt. Most is sikert aratott.
Kicsit körbejártuk a liget forgatagát,
de ma már nekem is idegenül hatott az áthatolhatatlan tömeg, hangoskodás.
Ez van, falusi lettem, aki a madár csivitelést, nyugalmat és biztonságot élvezi.
A hősök tere burkolata ma már nem olyan sima mint annak idején, össze van töredezve.
Figyelni kell folyamatosan, hogy ne essen el az ember a hiányzó kőlapoknál.
Bringával szerencsére ez nem gond.
Mindenki kapott egy kis enni, innivalót (megfogadtuk az árus figyelmét, és fogtuk a bringákat, hogy el ne lopják)... :-S
... és a végén kis finomság is jutott mindenkinek.
Jól kimerültünk, hazafelé majdnem mindenki aludt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése