Más napokon eddig vagy délelőtt, vagy délután bementünk Sozopolba vagy a strandra, de ma úgy döntöttünk, hogy itthon maradunk, mert a gyerekek a legnagyobb élményként minden esetben, a saját medencében való fürdőzést emelték ki. Szóval egyből mentünk fürdeni.
Édua továbbra is a búvár szerkóját teszteli, és gyakorolja a mellúszást, Marci pedig a lapátjával igyekszik: hol a felfújható hajóját mozgásra bírni, hol homokvárat építeni. Mivel a naptej ellenére is leégtem, én első sorban menekültem a naptól, és az árnyékban sokat gyakoroltam Éduával a keresztrejtvény betűinek beírását, majd lerajzolt egy általa választott gyümölcsöt, és leírtuk a betűkkel a nevét.
Sokszor fagyiztunk, és Éduának megmutattam az őszibarackot. Ez azért érdekes, mert alapból minden hasonlóval elutasító, és így egy falat emel, amin csak a megfelelő pillanatban lehet átjutni, és én szúrtam neki egy tust. Nagyon rákapott, és Marcival együtt szürcsögték a jó ízű gyümit. Később szőlőt, cserkót is toltunk. Este Stoian-unk készített egy nagyon Bulgárnak kikiáltott rizses húst. No jó, egy kicsit itt-ott meg volt bolondítva a kaja, de a korábbiakhoz képest ahhoz képest, hogy ez mennyire be lett ajánlva, nem volt olyan extra. A tegnapi grillhús bezzeg bazzeg !
Nap közben egyébként még sokat beszélgettünk a hotel vezetésében sokat munkálkodó lánnyal, aki egyetlen angolul beszélőként sokat segít, és ha látjuk egymást, akkor egyből kérdezi, hogy tehet-e valamit értünk. Kedves. Rájöttünk, hogy ez egy családi hotel, és a családnak valami köze lesz Írországhoz. Cecily, anyukája és apukája egy család ezzel a lánnyal, csak ők dolgoznak hét közben, és csak a lány van itt nyári munkán, miközben szerintem Írországban él. Azért tépi úgy az angolt. No, szóval a csaj nagyon segítőkész. A kérdésemre, hogy szeretnénk autót bérelni, és látogatni helyeket, egy csomó lehetőséget lekutatott nekünk, és külön ablakokban megnyitogatta az interneten.
A konferencia terem még nincs kész, de itt található két öreg számítógép. Az egyik még működik is, és ugyan bulgár billentyűs, ezen lehet próbálkozni a netezéssel. Sajnos a hirdetett wifi az nincs, de legalább nem sokkal töltök többet a gép előtt, mint ennek a levélnek a megírása. Vicces volt, hogy az itt megírt szöveget az a pc egy mozdulattal konvertálta ciril betűssé (mikor mailben el akartam küldeni) , és vagy 10 percig szenvedtem, mire megtaláltam a megoldást.
Szóval ma sokat lubickoltunk a medencében, bár Marci nem volt olyan aktív. Több ízben is levittem a gépemet a vízbe, és próbáltam tapasztalatot gyűjteni a víz alatti kezelés és képminőség fejlesztésének reményében.
Orsi próbált témaként jelen lenni, de sem az én manőverezési képességem nem volt jó, sem a búvárszemüvegen át a lyukon át a képszerkesztés esélye, sem pedig az ő mozgásának szabadsága nem volt 100-as. Neki hamar elment a kedve, amikor már az orrán át tele lett mindene vízzel, s akkor jött Édua. Sok kép készült, de csak utólag jövök rá, hogy az obi előtt van egy pára folt, hogy a lencse elé belóg a tok karimája, és hasonlók, szóval szenvedős.
Na, a nap tehát elment, ettünk, úszkáltunk, napoztunk, és készültünk a kóborlós napokra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése