Egyre több dicséretet kap az én lányom a tánctehetségére vonatkozólag. A Kis Zenede pátyi különítményében jól megtalálta a helyét a csaj, korábban is járt RSG-re, meg mindenfélére, de a tánc nagyon bejött neki, és nagy oda adással gyakorolja, és mutatja be tudását.
Hajlékony, és szép mozgású, közben pedig látszik már, hogy nagyon jó adottságokkal rendelkező, arányos lányka. Biztosan még szebbre formálja majd a tánc, de nem csak a testi arányokra gondolok, hanem a mozgására is.
Az anyukájának is a mozgása volt az egyik első dolog ami feltűnt nekem. Nem bírom, ha valaki úgy zakkan, lép, evez, botorkál, mint egy tank. A nőiesség ellenpontjaként élem meg. Orsi viszont szépen suhant, mozgásában a balett, vagy a természetes nőiesség ? Nem tudom.
Ha így fog mozogni a kislányom, nagyon fog tetszeni a jelenség, még jobban mint most, hiszen most is imádom.
Fejlődik. Pár hónapja, pár éve még olyan kis ügyetlenke tornászlányként botorkált, és sután utánozták a nagyokat, de az ív minden ponton megtört, és olyan gyermeki ügyetlenkedésnek tűnt.
Nem mondom, még nagyon sok kell ahhoz, hogy azt a vízként folyó, hömpölygő, elegáns és gyönyörű mozgást lássam, amit a profik tudnak, és fel sem tűnik, hogy mennyit kellett gyakorolni, hogy azzá váljon a gyermeki ügyetlenkedés.
Éduában meg van a remény. Ügyesen mozog, és pár mozdulat összekötése már egészen harmonikus. Azt mondják: különösen nagy tehetsége van az improvizáláshoz, és egyéni lehetőségeket kap a tánc előadásokon.
Biztos vagyok benne, hogy ez nem csak az alakjára, kondíciójára, egészségére, mozgás koordinációjára, de önbizalmára, és mentális fejlődésére is jótékony hatással van, így nem csak mint szépen mozgó, csodaszép gyermekem látványában lelem örömömet, de bízom az ő szép jövőjű, és egészséges életében is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése