Etyeki Kezes Lábos

 Már régóta szerettem volna elmenni az Etyeki Kezes Lábosra, melyről azt tudtam, hogy a kézi készítésű ételek és italok fesztiválja. Arra gondoltam, hogy helyi termelők finomságait lehet végig kóstolni, és ettől már önmagában is jól leszünk, és persze lehet találni még sokféle kalandot, mely a gyerekeknek érdekes lesz.

A fesztivál példásan van megszervezve. Autóval mentünk a közeléig, ahonnan sűrűn járó, kényelmes buszok vittek egy nagy mezőről a faluba, hogy ne legyen zaj és tumultus. Ezt nagyon élvezték a gyerekek is.

A faluba érve hosszan sétáltunk, mire elértünk a központba, ahol egymást érték az árusok, mindenhol hosszú sor és tömeg volt. Ez már nem volt olyan jó, ha elosztják biztosan kellemesebben járkál az ember.

Hiányoltam az egyéni termelőket. Mindenhol az ilyenkor szokványos termékeket találtam, sorozatgyártott kürtős kalács, fagyi, töki pompos, és sok-sok pince és italmérés. Főleg ezek. Úgy tudom, hogy Etyeken van pince napok is, és az volt az érzésem, hogy ez még egy pince napok, csak más néven, hogy egy évben még egy alkalommal el lehessen adni a bort. :-S

Kicsit sétálgattunk, de a gyerekekkel nem nagyon találtuk azt a helyet, ami érdekes lett volna nekik is, így elindultunk a filmstudio irányába, amiről tudtuk, hogy bemutatókat tartanak x időközönként, és sejtettem, hogy az legalább nyújt valami érdekességet.

Itt is jól szervezett buszos megoldással találkoztunk, és az egymás után érkező mikrobuszok egyikén pár perc alatt már a filmstudiónál is találtuk magunkat.

Jegyet vettünk, és bementünk a jelentős alapterületű telekre, ahol számos épület és díszlet van felépítve a korábbi, vagy a tervezett forgatásokhoz.

Elég nagy volt a tömeg, de mi sem akartunk kimaradni, és hosszan keresgéltünk egy magaslati pontot vagy egyéb helyszínt, mely alkalmas lesz a látványos előadás megtekintésére.



Lassan aztán csak elkezdődött a műsor.

Egy filmforgatásnak megfelelően szakaszokat adtak elő nekünk a történetből, amit egy létrán ülő megafonos figura irányított.

Bankrablók érkeztek csikorgó kerekekkel, majd lőttek, robbantottak, és tűzharcba kerültek a rendőrökkel.
Később a szemközti ház tűzlétráján menekültek, majd leugrottak magasról.
Motorral ugrattak, viccelődtek, jó volt, bár fényképezni alig lehetett, és látni sem eléggé.

Később meglátogattuk az egyik épületet, amelyikben számos filmes trükköt lehetett megtekinteni és kipróbálni.

Lógtunk magas épület párkányáról, kipróbáltunk optikai csalásokat, motoroztak a srácok a zöld háttér előtt, és egy csomó érdekességet láttunk.

A filmstudió megérte.



Sajnos ezt nem lehetett elmondani az etyeki fesztivál gerincéről. Ugyan láttunk érdekes programokat, de az ennivalók és innivalók iszonyatos lenyúlásnak bizonyultak. Olyan volt, mintha elmennél a vidámparkba, és csak a cigó körhintákat találnád méregdrágán, de mivel a gyerek gyötör, hát befizeted. De pont azokat a különlegességeket amiért elmentél, nem találod, viszont egy csomó pénzed bánja.




Két példa: egy pár grillhús kenyérrel a családnak: 7000 Ft
1db krumpli spirálisan felvágva hurkapálcán sütve: 700 Ft

Nem megyünk többet.