2012. november 25., vasárnap

Bálint szülinap két felvonásban...

János papa és Sugi mama eljöttek hozzánk, és a szokott módon hoztak egy jó kis házi készítésű tortát bár ezúttal még nem Bálint fiam születésnapja kapcsán, hanem Orsi nyári szülinapjának, s az én nyári névnapomnak ünneplésére.
 
 Persze ez nem tartott vissza egy gyermeket sem, sőt minket sem, hogy rá ne vessük magunkat, és kivegyük a részünket a pusztításból.
 Szeptember lévén szép idő volt még, és a kellemes hőmérsékletben örömmel játszottunk kinn az udvaron inkább az újdonságokkal.
 Másnap a család másik fele is felköszöntötte a legkisebb gyermekemet, illetve Évit is, akinek ugyanakkor van évfordulója. Így hát a család nagyobb számban jelent meg: Orsi testvérei, szülei, és családjaik jöttek össze az ünneplésére, hogy énekelhessünk együtt egy kicsit.
 Bálint persze itt is kapott tortát, sőt, nem is egyet, hanem több ízből is lehetett választani. Asszem az egyik nekem készült, mert a kedvencem volt :-)
 Évi nem vállalkozott rá, így miután a kis legény ügyesen elfújta a gyertyákat, jöhetett az ajándékozás. Mindenki mindenkit körbepuszilt, és jöhetett a bontogatás.
 Bálintnak hosszan válogattunk, hogy mi lenne a megfelelő ajándék. Tudtuk, hogy két szempontnak kell megfelelnie a járműnek. Tartósnak, nem mérgezőnek, nem gagyinak kell lennie, és kell, hogy legyen valami nyitogatható részletnek, ami (goto10) nem törhet le, azaz tartós, és bírja egy sonkafiú kemény kiképzését.
 Így egy olyan villamosra esett a választás, amin egy csomó apró részletet lehet babrálni. Minden egyes dupla vagy szimpla ajtaja nyitható és csukható, változtatható a végállomás táblán a felirat, csuklós, gurulós, nyitható az áramszedő, stb. Imádta is a kis pocok.
Ezen kívül kapott egy pedál nélküli kis bicajt is a srác, mert műanyag motoron nagy rider, de lassan kinövi az összeset, és jó lesz, ha elkezd hangolódni a bicajokra is. Amit már előre imád, hiszen nyáridőben állandóan azzal nyaggat, hogy menjünk, és ő magától behelyezkedik a baba ülésbe.
 A jó időt kihasználva mindenki lazulásba fordult a nagy evészet után. A gyerekek kergetőcskéztek, próbálgatták a bicajt, a villamost és a hasonló ajándékokat.
 Heverésztünk, napoztunk, fényképezgettem, szépen, nyugalomban telt a délután.



Nincsenek megjegyzések: