Egy „jó reggelt” vadászgép alakulatra ébredtünk, ahogy
rátolták az utánégetőt felettünk párszáz méterrel. A dübörgéstől nem maradt
szem szárazon, és csukva sem.
A gyerekek rágyújtottak valami mesére a dvd
lejátszón, amíg a többiek is ébredeztek. Később megvettük a reggelit és komótosan
szendvicsgyártásba és étkezésbe kezdtünk.
A mai napra nem terveztünk semmilyen túrát, hogy a
gyerekeknek is legyen 1-2 olyan napjuk, amin még strandolhatnak. Már érezzük a
hazaindulás szelét, így tudatosan próbáljuk beosztani az időnket, a tervezett
programokat, a kajánkat, a pénzünket.
Reggeli után megtámadtuk a strandot. Máris tele volt, de
azért leltünk olyan helyet, ahol felvertük napernyőnket, és leteríthettük a
plédünket.
Sajnos mellettünk a camping egyetlen középiskolás korú fiatalokból
álló csoportja volt, akiknél szükséges a zenei aláfestés.
Az egyik srác
táskájából egész nap szólt a rettenetes ipari zene. tisztára, mintha a
műhelyben lennék… amitől menekültem, most utolért.
De persze nem csak én nem
tudok ezzel a szutyokkal azonosulni, nem véletlen, hogy ezen a környéken volt
hely. Olyan ez, mint a margarin, nem mennek rá a hangyák. Mindegy, elviseltük.
A strandolás úgyis felváltva a csúszdákon és a melegebb vizű
medencében történt. Ebédkor visszavonultunk a sátorhoz, és mindenféle ízre
kevert tésztákat ettünk (sajtos, mákos, lekváros, fahéjas, meg valami gombás
tejszínes sajtos megoldást is), majd újra visszamentünk a strandra, és estig
ott töltöttük az időt.
Napozás, mese olvasás, pancsolás, s egyéb kalandoktól
volt kicsit színesebb a nap. Estefelé aztán, amikor a nap lement, akkor felkeltünk
a kőről, és elmentünk az esti rutin elvégzésére. Fürdés, fürdetés, mini diszkó,
vacsora, játszótér, fogmosás, stb. Nem mondom, hogy sokkal, de valamivel
korábban ágyba is kerültünk. Mese olvasás, alvás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése